Hope

Álom

Sötét volt és nem tudtam hol vagyok. Valami puhán feküdtem. Az utolsó emlékem
egy ház volt a hegyekben, a fehér hó szinte világított most pedig teljes
sötétség közepette feküdtem a... kitudja hol. Kezdtem kétségbeesni, a lábaim remegtek, szívembe pedig gyorsabban lüktetett a vér. Lassan felültem és egy apró
fénysugarat vettem észre. Annyira kicsiny volt az emberi szemnek szinte l
áthatatlan. De mégis volt benne valami elbűvölő, mintha csak azért jött volna
a Földre, hogy valaki könnyeit felszárítsa, hogy fényt vigyen oda, hol már a
teljes sötétség uralkodik. Felálltam, a félhomályban nem sokat láttam,elvakított a félelem.
Tudtam, hogy nappal van, éreztem. A madarak
csiripelése is mintha csak segítségért kiáltana. Ahogy eltelt egy kis idő,
kezdtek kirajzolódni a körvonalak. A fák lombjai a tavaszi fényárba úszó virágok
és a színesebbnél színesebb madarak. Egy erdőben voltam, egy erdő közepén, ami
számomra még ismeretlen volt. De másmilyen mint eddig. A moha üdezöld a fák
pedig virággal telve voltak. Viszont az ég borús, mintha esni akarna, mivel
még sosem jártam erre, vagyis legrégebb emlékeimbe sem találtam
ilyen vagy ehhez hasonló kalandot, ezért egyenesen elindultam. Elindultam a
végtelenben, a határtalan fák övezett területet egyetlen egy tisztás vagy emberi
kezek által megmunkált terület nem szakította meg. Mintha egyedül lennék a
világban. Felkiálltottam ami ebben a helyzetben semmiképp sem volt okos döntés.
Segítségért kiáltottam pedig nem voltam bajban, csak elveszve.Egy folyóhoz értem,vize
kristálytiszta volt,de belenézve tükörképem eltorzult,szememből jött könyeim,szám vonalán megtörtek
és alábbhagyva víztükrömet, a mélybe merültek.Melkhasomban lüktető szívemet immáron üresnek éreztem.
Üresnek,és elhagyottnak.Még mindig a vizet nézve térdepeltem,a pázsiton.Kéztetést éreztem,hogy
megérintsem a csillogó víztükrött.Kezemet nyújtva viszont,minden erőm alábbhagyot és tehetetlen
testem a vízbe zuhant.Nem éreztem semmit csak a szomorúságot szememből könnyek folytak,amit
a víz elsodort,szívem szúrni kezdett,majd fulladtam,s végül minden sötétt lett.....Riadva
ébredtem fel a kis faházban,fejem zsongott,és legfőképp azért mert nem tudtam mi történt,a kandalóban
égő tűz bevilágította a szobát.Az ajtó nagy nyikorgással nyílt ki.Húgom megszeppent fejét láttam
bekukucskálni.Akadozva fújtam ki a levegőt.Álmodtam,mindent csak álmodtam.

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat